2019. augusztus 21.,szerda
Címlap | Hírek | Iskolai zaklatás – Miben különbözik egy átlagos diákcsínytől?
A felnőtt dolga, hogy észrevegye, ha baj van

Iskolai zaklatás – Miben különbözik egy átlagos diákcsínytől?

Az angol bullyingnak egyelőre nincs magyar megfelelője, iskolai, kortárs bántalmazást jelent, amelynek egy vagy legfeljebb két áldozata van egy közösségben. Jellemzője még, és ez az, ami megkülönbözteti egy átlagos iskolai diákcsínytől, hogy a zaklató tanuló rendszeresen és módszeresen bántalmazza a társait. Lányoknál a kiközösítés, a barátnő elcsábítása, a kapcsolat megszakítása a jellemző, amíg a fiúknál a teljesítmény, az erő vagy tudás lekicsinylése, gúnyolása. A bántalmazó fölényben érzi magát. Ez lehet testi, de lehet az adott közösségben betöltött szerepéből adódó is. Cél: a másik rendszeres, napi verbális esetleg tettleges bántalmazása. Lányoknál gyakoribb a verbális megalázás.

A most 11 éves lányomat egy osztálytársnője bántalmazta, a következő évben hasonló módon egy fiú az osztályból. A legjobb barátnőjétől szerették volna elszakítani mindketten, úgy, hogy hazugságokat terjesztettek róla a háta mögött, és megpróbálták kirekeszteni. Leszólták a ruháját, a haját, a stílusát, és durván bírálták a viselkedését. A lányom elmondta nekem, mit csinálnak vele, miket mondanak. Az a legfontosabb, hogy a bántalmazott gyerek ne féljen megosztani érzéseit a szüleivel. A másik lényeges dolog, hogy se a szülő, se a pedagógus ne bagatellizálja el az ilyen ügyeket.

A probléma úgy oldódott meg, hogy a bántalmazó gyerekeket más iskolába íratták a szülei. A kisfiú szülei mereven elutasították, hogy a gyerekünknek pszichológusra volna szüksége. A bántalmazó kislány édesanyja pedig megfordította a helyzetet, és azt állította, valójában az ő lányát bántalmazzák, és csak megvédte magát. Egészen addig ment ez az áltatás, amíg az osztályfőnök rajta nem kapta a kislányt egy hazugságon és azon, ahogyan verbálisan bántalmazta a lányomat.

A bántalmazó gyerekek, és mindegy, milyen okból bántják a másikat, mindig ügyelnek arra, hogy felnőtt (tanár, szülő) jelenlétében soha ne tegyék ezt, sőt néha még kedvesebbek is vele, ha felnőtt látja őket együtt. A helyzet gyors felismerése és kezelése éberséget és tudatosságot követel mind a pedagógus, mind a szülő részéről, mivel szélsőséges esetekben öngyilkosságig is fajulhat a dolog, ha nem fedezik fel idejében, és nem tesznek ellene.

Miről lehet felismerni, ha egy gyerek rendszeresen, naponta bántalmazást szenved el?

  • megváltozik a viselkedése (például síróssá, érzékennyé, esetleg agresszívvá válik)
  • megváltoznak a szokásai, az öltözködése
  • romlik a tanulmányi eredménye
  • állandósul a tartós szorongás okozta frusztráció fizikai levezetése (körömrágás, ceruzavég rágcsálása, monoton hajtekerés, a körömágy sebessé kapargatása stb.)
  • kerüli a szemkontaktust
  • megváltozhat a kommunikációja (kevesebbet vagy többet, esetleg dadogva vagy hadarva beszél)

Következmények nélkül

A szóbeli abúzus másik, manapság igen jellemző formája az online bántalmazás. Amikor egy közösségi oldalon (pl. Facebook, Instagram) becsmérlik, leszólják egymást a fiatalok. Esetleg hazugságokat terjesztenek a másikról. Kitapintva a másik gyenge pontjait, úgy bántalmazzák verbálisan, hogy attól egy el sem követett bűnért, hibáért érezzen szégyent vagy lelkiismeret-furdalást. Ez különösen veszélyes, hiszen 18 év alatt a gyerek személyisége, énképe, nemi identitása még kialakulóban van. Keresik önmagukat, akkor ismerik meg erejüket, képességeiket, vágyaikat, jó és kevésbé jó tulajdonságaikat. Az online bántalmazás egyik jellemzője, hogy a bántalmazó védve érzi magát. Tette következmények nélkül marad, akár láthatatlanná is (lásd Snapchat-képküldés, ahol a kép azonnal törlődik, miután megtekintették), azaz nem hagy maga után bizonyítékot. A következménynélküliség bátrabbá teheti a tettest, és az egyéni felelősségvállalást is nullára redukálja; ez igen veszélyes lehet.

Ilyenkor nagyon fontos, hogy mindig legyen a gyerek mellett egy felnőtt, akiben feltétel nélkül megbízik, és akinek nem fél elmondani, mi történt vele. Az őszinte, szégyenérzet nélküli kommunikáció megmentheti a gyereket egy hosszan tartó, a személyiséget, az énképet romboló visszaéléstől, amely akár hosszú hónapokig is eltarthat, és akár tragédiához is vezethet.

Néhány általános jó tanács arra vonatkozóan, hogyan előzhetjük meg a bántalmazást, és ha már megtörtént, hogyan védhetjük meg a gyerekünket.

MEGELŐZÉS

  • Legyen a napi rutin része a beszélgetés, de az ne kikérdezésszerű legyen
  • Legyünk mindig éberek, és kísérjük figyelemmel gyerekünk szokásait, vágyait, kommunikációját
  • Az észszerűség határain belül korlátozzuk a telefon és a tablet használatát. 10-12 évesnél fiatalabbnak semmiképpen ne adjuk a kezébe egyiket se. A közös társasjáték vagy bármilyen közös program mindig jó ötlet. A játék nemcsak csökkenti a feszültséget, hanem a személyiséget, az énképet is fejleszti, erősíti az önbizalmat, ezenkívül kialakítja a szülő és a gyerek közötti bizalmat
  • Mindig szeretettel és őszinte érdeklődéssel ismerkedjünk a gyerek környezetével, iskolatársaival, barátaival, a kedvenc játékaival, szokásaival. Kerüljük az azonnal bíráló, ítélkező magatartást.

A BÁNTALMAZÁS KEZELÉSE

  • Itt is a megfelelő kommunikáció a leglényegesebb, mert nagyon fontos, hogy ebben a kényes helyzetben hogyan kommunikálunk a gyerekkel, a pedagógussal és a bántalmazó gyerek szüleivel
  • A csönd, a hallgatás, a félelem, a probléma bagatellizálása hátráltatja a megoldást, és súlyosbíthatja a helyzetet
  • A megoldást nehezítheti, ha nem minden érintett hajlandó az együttműködésre; ilyen esetben jól jöhet egy szakember segítsége
  • Fontos annak megértése, hogy nem jó irány és nem vezet megoldáshoz, ha a bántalmazott gyerek szülei azonnali elégtételt vagy súlyos büntetést követelnek, mert ez tovább mélyítheti a konfliktust
  • Törekedjünk a konszenzuson alapuló kommunikációra, mert ez sokat segíthet a feszültség oldásában és a megértésben
  • A probléma felgöngyölítésekor ne a retorzió legyen a fókuszban, hanem a megoldás keresése, a nézőpontok egyeztetése, de mindenekelőtt az őszinteség

Montorffy Letti író, coach, tréner (VasárnapLélek)

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.