2019. augusztus 21.,szerda
Címlap | Hírek | Irodalmi élményfoglalkozások

Irodalmi élményfoglalkozások

Irodalomterápia-alapú akkreditált továbbképzés pedagógusoknak

Szöveg: Jókainé Molnár Katalin szakmai referens, Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (EKE OFI)

Az EKE OFI pedagógiai fejlesztőjeként évek óta részt veszek a 2000-ben alapított, tehetséges középiskolás diákok hátránykompenzációját és esélyteremtését segítő tehetséggondozó, valamint a rá következő években megalakult kollégiumi és a kollégiumi-szakközépiskolai programokban. A három – Arany János nevét viselő – köznevelési programban oktató-nevelő pedagógusok, segítő szakértők és intézményvezetők fokozott erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a programok jelentős mértékben hozzájáruljanak a hátrányos helyzetű és rászoruló gyermekek társadalmi felemelkedéséhez. Osztálytermi és szabadidős tevékenységük túlmutat a hagyományos oktató-nevelő munkán, mivel a programok pedagógiai tevékenységrendszere speciális feladatokat kíván a megvalósítóktól. A prioritások között szerepel a személyre szabott nevelési szemléletmód, az egyéni fejlesztés igényeire épített tevékenységek, a tudásra ösztönzés, a kooperatív tanulásszervezés, a támogató és motiváló értékelés, az együttműködés a szociokulturális hátránykompenzációt célzó társadalmi és szociális tevékenységekben.

A programspecifikus önismeret- és személyiségfejlesztő foglalkozások eszköztárának bővítése, valamint az olvasás, a szövegértés és az irodalom szeretetének erősítése céljából a 2015/2016-os tanévtől irodalmi élményfoglalkozásokat tartok a programok kollégiumaiban élő középiskolás diákoknak. A csoportfoglalkozásokon a kiválasztott irodalmi szövegek szereplőinek és cselekményének megismerésével keressük a saját élethelyzetekben felhasználható mintákat és a személyes problémákhoz alkalmas javítókulcsokat. A biblioterápi[1] alkalmazásának elméleti tudnivalóit és a középiskolás diákfoglalkozásairól készített etikus jegyzőkönyveinek reflexióit építettem be a 30 órás, akkreditált pedagógus-továbbképzés tananyagába.

Az „Irodalomterápia speciális célcsoportok számára (önismereti foglalkozások eszköztárának gazdagítása tehetséggondozó és hátránykompenzáló köznevelési programokban)” című képzés tartalma a köznevelés teljes vertikumában támogathatja a pedagógusokat egyéni fejlesztőmunkájukban. Az irodalmi élményfoglalkozások újfajta megoldásokkal segítik őket tehetséggondozó, felzárkóztató és hátránykompenzáló oktató-nevelő tevékenységük során motivációra ösztönzéssel, identitáserősítéssel, konfliktuskezelő és vitarendező lehetőségek azonosításával. Az irodalmi szövegekre épített, sajátélmény-alapú csoportfoglalkozások segítik a tanulók érdeklődésének és motivációjának kialakulását és tehetségük sokoldalú feltárását. Kedvező csoportdinamikai interakciók alakulnak, és ez meghatározó jelentőségű a hatékony tanítási-tanulási folyamatban is. Az inspiráló módszerek a pedagógusok eszköztárát olyan újfajta megoldásokkal bővítik, amelyek növelik segítő munkájuk hatékonyságát. Az irodalmi élményfoglalkozások segítségével növekszik a tanulás eredményessége, ami minden oktatási szakember számára stratégiai feladat. A továbbképzés célja egyfelől a diákok személyiségfejlesztő foglalkozásainak megújítása és a pedagógusok felkészítése az innovatív csoportfoglalkozások tartalmi és technikai megszervezésére. A továbbképzés célja másfelől a biblioterápia sajátélmény-csoportban való megtapasztalása, ahol irodalmi szövegek segítik a problémák azonosítását, és megoldást kínálnak a saját élmények megosztásával és a csoporttársak reflexiói nyomán.

A továbbképzés célcsoportjába azok a köznevelésben részt vevő pedagógusok és más, segítő feladatokat ellátó szakemberek tartoznak, akik hivatásukat a nehéz élethelyzetben lévő, hátrányos helyzetű és roma diákok között gyakorolják akár a tehetséggondozás, akár a lemorzsolódás és a korai iskolaelhagyás csökkentése, akár a szakmához juttatás céljából. A továbbképzés azoknak a pedagógusoknak is inspiráló lehet, akik a diákok esélynövelését és tehetséggondozását szokásos osztálytermi feladatuk keretében vállalják a tanulók képességeinek, személyiségének és érzelmi intelligenciájának fejlesztése érdekében.

Irodalmi élményfoglalkozások tehetséggondozó és hátránykompenzáló köznevelési programokban részt vevő diákok csoportjaiban

Az önismeret- és személyiségfejlesztő témájú foglalkozás különös színtere lehet a „másképp átélt irodalomnak”. Az irodalomórákkal összehasonlítva más a cél és az eszközrendszer, hiszen az órai szituáció nem mindig tolerálja az őszinte rácsodálkozást, a saját élmény feltárását. Az önismereti foglalkozásokon pedig pont ezek a tevékenységek tartoznak a csoportvezető eszköztárába. Bár a tanulók az önismereti foglalkozásokon sem adják könnyen saját élményeiket, és a bizalmukat gyorsan meg kell szerezni, hamar megtapasztalják, hogy nem várható értékelés, helyreutasítás, hiszen nincs rossz válasz, nincs büntetés, és ez azonnal motiváló hatással van rájuk. Az irodalmi élményfoglalkozásokon irodalmi szövegek köré fűzött sajátélmény-alapú beszélgetések részesei vagyunk. A diákok érdeklődésének, motivációjának és tehetségének sokoldalú feltárása mellett a jól kiválasztott szövegek segítik a kedvező csoportdinamikai interakciók kialakulását is. A foglalkozásokon irodalmi műveket használunk javítókulcsként a saját élethelyzetekből adódó problémák megoldására, a megfelelni vágyás, identitáserősítés, megmutatkozás, közösségépítés, konfliktuskezelés, környezet- és egészségtudatosság, célok-életfeladatok témákban a diákok szükségletéhez igazodva. Beth Doll és Caroll Doll fiatalokról szóló könyvükben írják, hogy a biblioterápia legegyszerűbb formája azt a személyes jellegű felismerést jelenti, amit a fiatal egy könyvből vagy egy filmből nyerhet[2] Azért is alkalmas számomra ez a megközelítés, mert arra törekszem, hogy irodalmi csoportjaink valóban élményfoglalkozások legyenek.

A diákok reakciói egyértelműen arra adtak pozitív visszajelzést, hogy értékelik a figyelmet és a türelmet a csoportfoglalkozások során. Irvin Yalom írja a csoportokról szóló könyvében, hogy a kamaszok kapcsolódását saját referenciacsoportjukhoz semmivel sem lehet helyettesíteni. „A csoporttagság, az elfogadás és a helyeslés döntő fontosságú az egyén fejlődésében. A gyermekkori kortárscsoporthoz, a kamaszklikkhez, a diákszövetséghez vagy a saját társadalmi csoporthoz tartozás jelentőségét aligha lehet túlbecsülni.[3] A csoport helyeslő és elfogadó hatását létszükségletnek érzik a diákok, a kirekesztés pedig súlyosan traumatizáló lehet. Ezekből a hatásokból is kitűnik, hogy a diákok csoportja több dimenzióban is fontos szerepet tölt be a csoporttagok személyiségformálódásában. A Z-generáció számára az internet világában a barátság és a kapcsolatok minősége átértékelődött, de a virtuális csoportok nem pótolják a valódi közösségeket.

Ahhoz, hogy a terápiás hatás elérhető legyen, az olvasó azonosulhat a főhőssel, a szereplőkkel és a történet eseményeivel annak érdekében, hogy a sajátjához hasonló élethelyzeteket és viselkedésmintákat tudjon ellesni a szövegből. Katarzis élhető át, ami akkor lehetséges, ha az olvasó beleélte magát a mű cselekményébe, érzelmileg kötődik a történethez, és érzelmi köteléket teremt a főhőssel. Megélhető a rálátás pillanata, amikor ki lehet lépni a hibás viselkedésmintából. Új, hatékony viselkedési minták alakulhatnak a régi, nem megfelelő viselkedés helyett. Néhány téma, ami a viselkedést jó irányba módosítja: énelfogadás, rossz szokások megtörése, az emberek közötti különbségek elfogadása, a kritika kezelése, barátok megtartása, a későn érők megerősítése, a másság és külső jegyek elfogadása, annak belátása, hogy legyünk kedvesek, annak belátása, hogy különlegesek vagyunk, az egyéni különbségek felmérése és méltánylása, a konfliktuskezelés fontossága és megoldásai, „új gyerek”-szindróma, testvérféltékenység, testvérharc, cukkolások.

Miközben létjogosultságot nyert az irodalmi élményfoglalkozá[4] az önismereti foglalkozások tematikájában, aközben elkészült a hatásmátrix is. Annak érdekében, hogy az önismereti foglalkozások megtartására az irodalomterápia alkalmas módszer legyen, ugyanakkor a szakmai tartalom is megmaradjon, instant és összetett élmények átélését kell modellezni a foglalkozások tervezésekor. Ehhez és a hatalkalmas foglalkozásívek kereteinek megtartásához nyújt segítséget a tevékenység- és hatásrendszerként meghatározott, 12 cellára bontott feladatrendszer, ahol a feladatok közötti kapcsolatot és a továbblépés irányát a beszélgetések dinamikája határozza meg.

A sorokban az irodalmi élményfoglalkozások tevékenységterületei környezeti tényezőként jelennek meg a megismert szövegtől a feladatokon át az átélt élményekig. Az oszlopokban a foglalkozások csoportra és csoporttagokra gyakorolt hatása található kiterjesztve még két hatásterületre: a támogató szerepére és a célelérés fokára.[5]

A mátrix az alapja a csoporttagok által a foglalkozás végén beadott, önértékelésen alapuló kilépőkérdések összeállításának és értékelésének is. A kilépőlapokon olvasható reflexiók segítenek a pedagógiai célhoz megfelelő szöveg kiválasztásában, a szöveg és a célok harmonizációjának megteremtésében, a kiegészítő tevékenységek alkalmasságának megítélésében és a csoportfoglalkozás hatásának értékelésében.

Az „Irodalomterápia speciális célcsoportok számára (önismereti foglalkozások eszköztárának gazdagítása tehetséggondozó és hátránykompenzáló köznevelési programokban)” című, 30 órás, akkreditált pedagógus-továbbképzés kontaktórái között a biblioterápiás alapismeretek és a diákok irodalmi élményfoglalkozásainak módszertani bemutatása mellett irodalomterápiás csoportfoglalkozásokra kerül sor az adott modul szakmai tartalmával harmonizáló témában.

A továbbképzés során a résztvevők az 1. modulban megismerik az irodalmi élményfoglalkozások elméleti hátterét, az irodalmi és művészeti alkotások befogadáselméletét, a biblioterápia fogalmát. Tapasztalatot cserélhetnek a mindennapi és a művészeti kommunikációról, a kommunikációs csatornákról, a megismerés folyamatáról. A 2. modulban a szöveg és a verbális reflexiók szerepe, a szimbólumok és a szabad asszociációk személyes interpretációja kapcsán szóba kerülnek a szimbólumok, a szabad asszociációk és a szövegre épülő, személyes interpretációk. Megfogalmazódik az „itt és most” tapasztalata, a csoportok dinamikus viszonya és a társas kompetenciák jelentősége. A 3. modulban a terápiás célok és a foglalkozástémák illeszkedésén keresztül többek között arra a kérdésre keressük a választ, hogyan lesznek képesek a segítő csoportban részt vevők a személyes, saját út megtalálására, hogyan csökkenthető a szorongás saját élmények megbeszélésével és egymás bátorításával. Megvitatjuk az alkalmas szöveg kiválasztásának szempontjait és az olvasmányok hatását a tükörfunkciótól akár a hagyományközvetítésig. A 4. modulban a továbbképzés résztvevői információt kapnak a meseterápiáról és a fiatalok biblioterápiájáról, a meseolvasás jelentőségéről, a hatképes történet módszeréről, a segítők megtalálásáról. Az 5. modul csoportszervezésre vonatkozó háttér-információiolvasásszociológiai kitekintést adnak a szövegértés, szövegfeldolgozás, funkcionális analfabetizmus, PISA-vizsgálatok kérdései mellett olyan speciális köznevelési területekre, mint az esélyegyenlőség növelése, a hátránykompenzáció, a tehetséggondozás, a korai iskolaelhagyás mérséklése, továbbá más, speciális célcsoportok számára releváns feladatokra is. A továbbképzés sikeres elvégzése saját foglalkozás-forgatókönyv bemutatásával történik, ami egyben jógyakorlat-gyűjtemény is az aktuális csoport résztvevői számára.

diákok irodalmi élményfoglalkozásainak módszertanával kapcsolatban a résztvevők megismerik a személyiségfejlődési ív hatásmátrixának nézőpontjait, az irodalmi élményfoglalkozások forgatókönyvének és jegyzőkönyvének tartalmi-formai elemeit, az etikus jegyzőkönyvek elkészítését és felhasználását, valamint a diákok foglalkozásainak értékelését és hatásmérését.

Irodalmi élményfoglalkozások az Arany János Programok kollégiumaiban a 2017/18-as tanévben

Az előző tanévben három, az Arany János Kollégiumi Programot megvalósító intézményben nyílt lehetőségem irodalmi szövegekkel dolgozó önismeret- és személyiségfejlesztő foglalkozássorozat megtartására a programban részt vevő diákok számára. Baktalórántházán, Nagykanizsán és Püspökladányban olvastunk és beszélgettünk az Arany János Kollégiumi Programban tanuló diákokkal. A témák: Útnak indulás és csapatépítés; A közösség bölcsességétől az egyéni viselkedésmintázatokig; Agresszió- és konfliktuskezelés; Önbizalom és önbecsülés erősítése; Saját utak, személyes forgatókönyvek tervezése; Élethelyzetek, szociális és személyes konfliktusok, megküzdési megoldások; Adventi csodavárás. A témákat és célokat, a műveket-műpárokat, az irányító kérdéseket és a csoportvezető reflexióit tartalmazó forgatókönyvekből dolgozunk a foglalkozásokon. A három foglalkozássorozaton kívül más helyszínen is szerveztünk filmes foglalkozásokat: Egerben az AJTP- (Arany János Tehetséggondozó Program) programhétvégéhez kapcsolódva, illetve Nyírbátorban az AJKSZP- (Arany János Kollégiumi-Szakközépiskolai Program) filmklub keretei között.

Folytatódott a harmadik éve hagyományosan megtartott Decemberi ölelés című rendezvény is három kollégiumban – Kiskunfélegyházán, Nyírbátorban és Veszprémben – pedagógusoknak és diákoknak a karácsonyi ünnepkör helyi programjaihoz illesztve. A diákok körében – a kilépőkártyákon megfogalmazott önértékeléses reflexiók szerint – népszerűek a „másképp beszélgetünk” jegyében zajló foglalkozások. A pedagógus kollégák részéről pedig érdeklődés kíséri a fejlesztést, mert a szövegek reflektív olvasásával és a beszélgetések reflektív vezetésével az önismeret- és személyiségfejlesztés mellett frissíthető a motiváló módszertan- és témagyűjtemény, fejleszthető a tanulók szövegértése, és népszerűsíthető az irodalom.

A 2018/2019-es tanévben kollégiumi nevelőtanárok csoportjában elkezdődött az első – fent bemutatott, 30 órás, akkreditált – pedagógus-továbbképzés Kiskunfélegyházán.

Az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet képzéseiről a www.ofi.hu/kepzesek-listaja-es-az-akkreditalt-kepzesek-ismertetoje oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.

  1. ^ A biblioterápia (irodalomterápia) művészetterápiás módszer a személyiségfejlődés támogatására szövegek élményszintű felhasználásával. Bővebben lásd: www.irodalomterapia.hu (2018. 09. 01.).
  2. ^ Doll, Beth – Doll, Carol: Fiatalok biblioterápiája. 2011. www.ki.oszk.hu/sites/default/files/dokumentumtar/biblioterapia_gyermekek… (2018. 09. 01.)
  3. ^ Yalom, Irvin D.: A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata. Budapest: Animula, 1995; idézet: 53.
  4. ^ A pedagógusok és az oktatáspolitikusok ismerik a kompetenciamérések számszerű eredményeit az olvasás és szövegértés területén. Minden tevékenységnek, ami fejlesztő hatással bír, illetve ami népszerűsíti az olvasást és az irodalmat, pozitív hatása van ezeken a kompetenciaterületeken.
  5. ^ Jókainé Molnár Katalin: Személyiségfejlesztő irodalmi foglalkozások középiskolásoknak az Arany János Tehetséggondozó Program keretében. Könyv és Nevelés, 2017, 19. évf., 2. sz. olvasas.opkm.hu/portal/felso_menusor/konyv_es_neveles/szemelyisegfejleszto_irodalmi_elmenyfoglalkozasok_az_arany_janos_programok_kozepiskolasaival (2018. 08. 31.)

 

Via Pedagógiai Folyóiratok

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.