2017. december 15.,péntek
Címlap | Hírek | Tanév eleji mérleg: nőtt a beíratott gyermekek száma, de négy iskola bezárt

Tanév eleji mérleg: nőtt a beíratott gyermekek száma, de négy iskola bezárt

Kíváncsian vártuk a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének éves jelentését a magyar iskolába beíratott gyermekek számáról. A végleges adatok ugyanis szeptember közepe táján „alakulnak ki”. Sok szülő „menet közben” vagy a vakáció ideje alatt meggondolja magát és más iskolát választ gyermekének, mások költözködés miatt – ez főleg a közép- és kelet-szlovákiai régiókban jellemző – íratják máshová gyermekeiket. A lényeg, hogy a lista megvan, melyet böngészve az egyik szemünk nevet, a másik viszont sír.

A SZMPSZ rendszeres statisztikai kimutatásait a szlovákiai magyar alapiskolák igazgatói által elküldött adatok alapján készíti el minden iskolaév elején, mégpedig a 2017/18-as tanévre vonatkozó, szeptember 15-én rögzített tanulói létszámokkal.

A besztercebányai és kassai megyében őszre emelkedett a gyermeklétszám

Ami a listára való első ránézésre megállapítható, hogy az egyes megyékben (az SZMPSZ kerületeket ír) jelentős eltérés mutatkozik a beíratott és az első osztályt valóban megkezdő elsősök számában. Pozsony megyében tavasszal 90 kisgyermeket írattak magyar iskolába, ám csak 83-an kezdték meg az iskolaévet. Hét gyermeket valószínűleg szlovák iskolába írattak át a szüleik. Ugyanez a tendencia látható Nagyszombat megye beíratott elsőseinek számában is, a 920 beíratottból csak 897-en ültek be a az elsős padokba szeptember 2-án. Itt viszont a mínuszos gyermeklétszámot a nulladik osztály nyitása „produkálta”. Nagy, 50 gyermeknyi a különbség Nyitra megyében is, ahová az egyik legmagyarabb járás, a Komáromi is tartozik. Az eredetileg beíratott 1211 gyermekből végül 1190 került első osztályba. Itt is a nulladik osztályok indítása a létszámcsökkenés oka.

A besztercebányai megye tekintetében már más a helyzet. az eredetileg beíratott 786 gyermekből szeptemberre 971 lett, tehát 70 fős gyarapodásról beszélhetünk. Ez a nagyjából három osztálynyi gyerek szintén a nulladikot kezdte meg szeptemberben. Végül, de nem utolsósorban nézzük Kassa megyét, ahol még hatványozottabban ismétlődik meg a besztercebányai „forgatókönyv”, mivel itt a létszám őszre 136 nulladikos tanulóval gyarapodott. Az eredeti beíratottak száma 498 volt, de az iskolát már 657-en kezdték meg.

Összességében tehát, a nulladik osztályba íratott gyermekkel az eredetileg beíratott 3505 gyermek helyett 3798 kezdte meg alapiskolai tanulmányait az 2017/2018-as tanévben. A tavalyi 3822- hez képest tehát csekély – 24 fős –, nagyjából egy osztálynyi, létszámcsökkenés tapasztalható.

Járási szinteken stagnálás vagy fogyás

A járások tekintetében, a kimutatásokat böngészve megállapítható, hogy a legtöbb beíratott gyermeket, 741-et, a Dunaszerdahelyi járás adta, a második helyen 646-os létszámmal a Komáromi járás áll, a harmadik helyen pedig a Rimaszombati járás szerepel, 463 beíratott gyermekkel.

Az előző évek statisztikáinak tükrében két nagyvárosunkban, Pozsonyban és Kassán egyaránt enyhén csökkenő tendencia fedezhető fel. A többi járásban az utóbbi néhány évben általában azonos szinten mozog a kiselsősök száma, ám nem lehet nem észrevenni a fogyást az Érsekújvári járásban, ahol 2015/2016-ban még 320 kisgyermeket írattak első osztályba, az idén viszont már csak 261-et. A szórvány tipikus szomorú „képét” mutatja a Nyitrai járás, vagyis Zoboralja, ahol mindössze 11 kiselsős kezdte meg a tanévet! Nem túl biztató a helyzet a Galántai járásban sem, ahol 2015/2016-ban még 225 beíratott gyermeket regisztráltak, az idén viszont már csak 179-et.

A legmagyarabb járások tehát hozzák a szintet, stagnálásról beszélhetünk, jelentős diáklétszám-növekedés az utóbbi években nem tapasztalható, ami lehet, hogy némileg az iskolabezárásoknak is köszönhető.

Iskoláink „ranglistája”

S most következik az a rész, ami talán a legérdekesebb, legbeszédesebb és esetenként bizony a legelszomorítóbb is. Kezdjük ott, hogy idén szeptemberben megszűnt a magyar tanítási nyelvű alapiskola Pozbán, Barton (mindkét falu a már említett Érsekújvári járásban található – a szerk. mejegyzése), Bakán és Csiliznyáradon (Dunaszerdahelyi járás). Így az idén a tavalyi 256 helyett már csupán 252 magyar alapiskolát tudhatunk a magunkénak. Akadnak olyan alapiskolák is, ahova 1 vagy két gyereket ugyan beírattak, de első osztály nem nyílt.

Nem írattak gyermeket a zsérei alapiskolába, de vegyes igazgatású iskolaként továbbra is működik. Két községben, Megyercsen és Csallóközcsütörtökön pedig önkormányzati döntéssel a helyi magyar és szlovák alapiskolát egy közös igazgatás alá vonták össze.

Több olyan alapiskola is akad, ahol csupán 1-2 gyermek kezdte meg az első osztályt, ilyen a hegysúri és a rétei, a vágai vagy a doborgazi 2-2 gyermekkel. Rengeteg kisiskolánk működik néhány szem gyermekkel, az ő sorsuk, félő, hogy a közeljövőben szintén megpecsételődik.

A Felvidék legnagyobb magyar alapiskolája, Jókai Tibor, az SZMPSZ elnöke szerint, a tornaljai, ahol az idén 78 kisgyermek kezdi meg tanulmányait. A legtöbb kiselsőst szokás szerint Dunaszerdahely 4 magyar tanítási nyelvű alapiskolája adja. A legtöbben, szám szerint 84-en, a Vámbéry Alapiskolában tanulják betűvetést.

Az elsősök iskolák szerinti megoszlásának táblázatában az SZMPSZ feltüntette az utóbbi években megszűnt alapiskolákat is. A már megnevezett helységeken kívül ott találjuk Éberhard, Dercsika, Lúcs, Csallóköznádasd, Kajal, Taksony, Bény, Détér, Inám, Tornaújfalu, Abara, Ágcsernyő nevét, amelyek ajtajára az elmúlt két-három évben került lakat….

Tartsuk meg iskoláinkat, amíg csak lehet!

Jókai Tibor szerint az idén is megismétlődött az, ami az utóbbi években, hogy szeptember 15-e után több gyermek van iskoláinkban, mint a beíratásokkor. Elmondja, hogy jelentősen két megyében, a besztercebányaiban és a kassa vidékiben nőtt a létszám, ahol a roma polgártársakhoz nem jutott el a hír, hogy be kell íratni a gyermekeket az iskolába. Ilyen esetben az iskolaév kezdetén az önkormányzatok felszólítják a szülőket, hogy ezt haladéktalanul tegyék meg.

Portálunk azon kérdésére, hogy vajon mi az oka az Érsekújvári járás magyar elsősei fogyásának, Jókai Tibor azt válaszolta, évek óta megfigyelhető ez a tendencia. Apad a gyermeklétszám, aminek ékes bizonyítéka a barti és pozbai alapiskola bezárása is. Egyrészt kevesebb gyermek születik, és nagy valószínűséggel azok zömét inkább szlovák alapiskolába íratják a szülők. Ugyanez a „forgatókönyv” jellemzi a Galántai járást. Zoboraljáról szólva elmondta, ott a helyzet egyenesen tragikus. Ugyanakkor szerinte a két nagyváros, Pozsony és Kassa, a szlovák tengerben még viszonylag jól tartja magát, a magyar iskolába íratott gyermekek számát illetően.

Nehéz szabadulni a gondolattól, hogy a nulladik osztályok nyitása vajon nem arról szól-e, hogy valamilyen szinten növeljék a beíratott gyermekek számát. Erre az okfejtésünkre a pedagógusszövetség elnöke úgy reagált, ezzel lehet kicsit gyarapítani vagy szinten tartani az egyes iskolák létszámát, ami egyfajta előremenekülésnek is tekinthető. Azt sem rejti véka alá, hogy a jövőben sajnos további kisiskolák ajtajára kerülhet lakat, aminek egyik fő oka, hogy a szülők inkább a városi iskolába viszik a gyermekeiket. Okként említette meg azt is, hogy nagyon sok fiatal külföldön keresi a boldogulást, s az ő gyermekeik már ott járnak iskolába.

„Addig amíg az önkormányzat képes fenntartani az iskolát, a normatív támogatást képes kiegészíteni és ragaszkodik az iskolájához, addig az iskolának működnie kell, ez szövetségünk és jómagam elve is. Minden iskolának működnie kell, amit működtetni tudnak” – hangoztatta Jókai Tibor, ami végszónak is beillene. Ám tegyük gyorsan hozzá, csakis addig van iskola, amíg vannak gyermekek. S az iskolaválasztásról a szülők döntenek.

Forrás: felvidek.ma

Ezt olvasta már?

Mintegy 100 diákkal többet írattak be a magyar iskolába

Vörös Péter szerint köszönet illeti a magyar szülőket, a pedagógusokat, a civil szervezeteket és mindazokat, …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

X