2017. szeptember 20.,szerda
Címlap | Kitekintő | Kárpátalja | Kopogtató: az új oktatási törvény hálójában
Larisza Nyicoj gyermekírónő, pedagógus, az ukrán nyelv „hős” védelmezője

Kopogtató: az új oktatási törvény hálójában

[Kárpátalja.ma] • „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem” – Bessenyei György, a magyar felvilágosodás meghatározó alakjának örök érvényű szavait idézi fel az idei tanévkezdés.

A bihari remete sorait először magyar irodalom órán hallhattam. Erről eszembe jut, milyen szerencsés helyzetben voltam, hogy nemcsak a magyar nyelvet és irodalmat tanulhattam anyanyelvemen, hanem az összes többi tantárgyat is. Az érettségi közeledtével kénytelen voltam szembesülni a ténnyel, hogy továbbtanulásom feltétele az ukrán nyelv elsajátítása. A külső független tesztelés (ZNO) nevet viselő emelt szintű érettségi és egyben felvételi vizsga komoly kihívás elé állított: ugyanazt a feladatsort kellett kitöltenem ukrán nyelvből és irodalomból, mint az ukrán anyanyelvű kortársaimnak. Nehéz volt, de nem lehetetlen. Túljutva az akadályon, magyarul folytathattam felsőoktatási tanulmányaimat, s anyanyelvemen tehettem szert arra a tudásra, amelynek révén doktori képzésre is felvételt nyertem.

Az idei tanévkezdéshez egy másik élményem is társul. A napokban elfogadott új oktatási törvény nem sok jót tartogat a nemzeti kisebbségek számára. A törvény életbeléptetése esetén a középiskolai és a felsőoktatás nyelve az ukrán lesz, csupán az óvodai nevelést és az elemi osztályokban zajló oktatást garantálják anyanyelven, a mi esetünkben magyarul. Ebben a helyzetben fennáll annak a veszélye, hogy a szükséges ismereteket a kárpátaljai magyar fiataloknak – az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségi sorstársaikhoz hasonlóan – egy számukra idegen nyelven kell elsajátítaniuk. Ennek bevezetése az állampolgárok közötti esélyegyenlőség látszatát is megszüntetné. A versenyképes tudás megszerzése csak az ukrán nyelv megfelelő szintű ismeretével valósulhatna meg. Az új törvény szellemiségét markánsan képviselő Lilija Hrinevics, ukrán oktatásügyi miniszter szerint ennek módja az, hogy az ötödik osztálytól kezdve az államnyelv válna az oktatás nyelvévé, függetlenül attól, hogy az adott iskola tanulói ukránok, oroszok, magyarok, románok, szlovákok, lengyelek…E vélekedés igencsak távol áll Bessenyei filozófiájától, aki a maga korában maradandót alkotott.

A napjainkban reformnak nevezett intézkedések nem segítik elő az országban élő nemzeti kisebbségek ukrán nyelvtudásának fejlesztését. A visszás helyzetre hívja fel a figyelmet Hennagyij Moszkal, a soknemzetiségű Kárpátalja kormányzója. Moszkal rámutat, hogy az új oktatási törvény több jogi normával is szembemegy. Ukrajna Alkotmányán kívül ide sorolható A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája. Nem csoda, hogy az ország európai integrációját támogató szomszédok tiltakozásukat fejezték ki a kisebbségellenes törvény kapcsán. A kárpátaljai magyar érdekképviseleti szervek emelték fel hangjukat elsőként és a leghangosabban. Dr. Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora, megyei képviselő a helyzetre reflektálva jegyezte meg, hogy a „legkeményebb sztálinizmus korszaka tért vissza egy magát demokratikusnak tituláló országba”. A reflexióról pedig nagymamám visszaemlékezései jutnak eszembe, aki a legsötétebb sztálinista korban is hét osztályt végezhetett magyar tannyelven. A Legfelsőbb Tanács három nemzetiségi képviselője – Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Hrihorij Timis román és Anton Kissze bolgár nemzetiségű képviselő – beadványban kéri Petro Porosenko ukrán elnöktől az oktatási törvény megvétózását.

Vannak azonban, akik üdvözlik a kisebbségellenes oktatási törvényt. Az említett beadványra reagálva Larisza Nyicoj gyermekírónő, pedagógus, az ukrán nyelv „hős” védelmezője – arra hivatkozva, hogy Magyarországon és Romániában sem működnek állam által támogatott ukrán tannyelvű iskolák – közösségi oldalán megosztott nyílt levélben azzal a kéréssel fordult Ukrajna elnökéhez, hogy ne vegye figyelembe a kisebbségi képviselők kérését.

Hamarosan megtudjuk, hogyan alakul a törvény sorsa. Eldől továbbá az a kérdés is, hogy az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó ország beéri-e az új oktatási törvény kisebbségellenes törekvésével, vagy az európai felvilágosodás értékeit valló Bessenyei gondolatait kívánja követni.

Pallay Katalin írása

Forrás: www.karpatalja.ma

Ezt olvasta már?

Ukrajna reagált az oktatási törvényt ért kritikákra

Az ukrán kormányfő-helyettes szerint nem sérti a kisebbségek érdekeit az új oktatási törvény, és a külföldi kritikáknak nincs valóságalapjuk.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

X