2018. február 21.,szerda
Címlap | Kitekintő | Magyarország | A Lex CEU és a nemzetközi közvélemény
Budapest, 2017. április 2. Deák Dániel, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi karának tanára felszólal az Oktatási szabadságot csoport Most a CEU, de ki a következõ? - Tüntetés a szabad oktatásért címmel tartott demonstrációján a Budapesti Corvinus Egyetem elõtt, a Fõvám téren 2017. április 2-án. MTI Fotó: Kovács Tamás

A Lex CEU és a nemzetközi közvélemény

A Közép-Európai Egyetem működését ellehetetlenítő magyarországi felsőoktatási törvényjavaslat elfogadása nemzetközi szinten visszhangokat keltett.

A német Süddeutche Zeitung Magyarország nemet mond a tudományra címmel hozott cikket, amelyben ismertetik a lex CEU megalkotásának körülményeit, a hétvégi tüntetéseket, a törvényhez utolsó pillanatban hozzáadott módosítást, Frank-Walter Steinmeier német államfő figyelmeztetését.

A cikk megjegyzi, hogy a törvény elfogadásának következtében a CEU-nak jövőre lehet, hogy be kell zárnia a kapuit Budapesten, de Vilnius és Bécs is felajánlotta már, hogy szívesen látják az egyetemet.

„A tüntetések csak a Soros-hálózat erejét mutatják” – írja még a szerző, Cathrin Kahlweit, azzal zárva írását, hogy a magyar parlament szerdán a Soros György által finanszírozott szervezetek ellehetetlenítéséről szavaz.

Kahlweit egy nappal korábban is cikkezett a témáról a Süddeutche Zeitungban: A legújabb zaklatások című kommentárjában az Ukrajnában és Egyiptomban tapasztalható fejlemények elemzése után Magyarországgal kapcsolatban azt írta, hogy „Európa közepén is zajlik a visszarendeződés a demokráciából”. A céltábla Soros György amerikai befektető, aki az állam által el nem látott, hálátlan feladatokat, köztük a kisebbségek és az emberi jogok védelmét végző szervezeteket támogat. Ezek a tevékenységek Európa perifériáján egyre inkább államellenesnek számítanak, mert feltárják, és ezzel fenyegetik a látszatdemokráciákat – idézte az MTI a cikket.

Soros mottója a nyílt társadalom, ez ellentétes a zárt, ellenőrizhető társadalom koncepciójával, amelynek megvalósításán a magyar kormány dolgozik. A kormány éppen ezért akarja elüldözni a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU) – írta Kahlweit, hozzátéve, hogy a kormány arrogáns és cinikus, ezt jelzi, hogy amikor az Emberi Jogok Európai Bírósága pénzbüntetésre ítélte a magyar államot két menekült ügyében, a kormány azt mondta, hogy fizessen Soros, hiszen neki van elég pénze.

A New York Times amely vasárnap címlapon hozta Michael Ignatieff CEU-rektor Veszélyben az oktatási szabadság Európában című véleménycikkét – a felsőoktatási törvény módosítása mellett a szintén kedden megjelent, Magyarországot bíráló Freedom House-jelentést is tárgyalja. Cikkük idézi Liviu Matei rektorhelyettest, aki alaptalannak nevezte az intézmény elleni támadást, és remélte, hogy az amerikai kormány közbelép.

A The Washington Postban Leon Botstein, Carol Christ és Jonathan Cole, a CEU kuratóriumának három tagja közösen jegyez véleménycikket, Magyarország xenofób támadása a Közép-Európai Egyetem ellen mindenhol veszélyt jelent a szabadságra címmel. A CEU ellehetetlenítése csak egy része annak, hogy Orbán a civil szervezeteket és a véleménynyilvánítás szabadságát is el akarja hallgattatni, írják.

„Az oktatás szabadsága és a véleményszabadság nem alku tárgya. Ezek képezik a nagyszerű egyetemek alapját. Az e két alapvető érték iránti mély elkötelezettség nélkül minden nagyszerű egyetem középszerűvé züllik” – áll még a cikkben, amely szerint az Orbán-kormány törvényjavaslatának következményei messze túlmutatnak Magyarországon.

A BBC a törvény elfogadását, a tüntetéseket és a CEU válaszát ismertető hírében úgy fogalmaz: „Ez Orbán Viktor jobboldali miniszterelnök legutóbbi harca a liberalizmus ellen.”

A Bloombergen a konkrét helyzetismertetés mellett azt emelik ki, hogy Orbán volt az első olyan EU-vezető, aki felvállalta Vlagyimir Putyin orosz elnök illiberális állammodelljét.

A Politico szintén összefüggésbe hozza a CEU ellehetetlenítését a civil szervezetek elleni támadásokkal. A cikk végén a szerző megjegyzi, hogy az Orbán-kormány az új amerikai kormánytól kevesebb nyomást várt, és idézi Szijjártó Péter magyar külügyminiszter korábbi szavait, amely szerint „lezárult Amerika beavatkozása a magyar belügyekbe”, ugyanakkor felidézi, hogy az amerikai nagykövetség kemény hangvételű levele CEU-ügyben azt mutatja, hogy „lehet, hogy a magyar kormány számításai nem jöttek be”.

A román sajtóban hírek szintjén megjelenik a törvény elfogadása, Andra Matzal (a román nyelvű Think Outside The Box korábbi főszerkesztője) a Scena9 kulturális portálon angolul közöl hosszú, személyes élményeken is alapuló cikket a CEU-ról, amelyet – Niemöllert parafrazálva – így zár: „Már eljöttek a ma szocialistáiért, szakszervezetiekért és zsidóiért, most pedig értem is. Remélem, még mindig van elég ember, aki hallassa a hangját. Ha a CEU elesik, legyen ez az az áldozat, amely lerántja az álarcot Európa Orbánjairól, megmutatva diktátori mivoltukat.”

A The Guardian és a Vox.com a törvény elfogadása előtt közölt cikket a lex CEU-ról. Előbbiben Cas Mudd, a Georgiai Egyetem oktatója írt véleményanyagot Az EU túl sokáig tolerálta Orbán Viktort címmel; utóbbiban „keményvonalas populistának” nevezik a magyar miniszterelnököt.

A cikket  a Transindex.ro portálról vettük át.

Egyetemi oktatók, az MTA, az ELTE Bibó István Szakkollégium, egyetemek és a tudományos élet szereplői sorra hozzák nyilvánosságra tiltakozásukat, miközben az egyetem hallgatói és támogatói az utcán tüntetnek.

A prágai Károly Egyetem és további cseh tudományos, valamint kulturális intézmények nyílt levélben tiltakoztak a Lex CEU kapcsán: Tiltakozó nyilatkozat a budapesti Közép-európai Egyetem ügyében.

Ezt olvasta már?

Döntött az ukrán parlament: a középiskolai és a felsőoktatás nyelve ezentúl az ukrán

A Legfelsőbb Tanács második olvasatban elfogadta az új oktatási törvényt – adta hírül az osvita.ua hírportál szeptember …

Ondek: megpróbálunk 10 százalékot kiharcolni a tanároknak

Pavel Ondek, a Szlovákiai Oktatásügyi és Tudományos Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke a Pravda napilap online kiadásának adott interjújában kijelentette, kész 10 százalékot kiharcolni a tanároknak.

Új tanév – változások az oktatás terén

Sok változás lesz az új tanévben. Heti egy tanítási órával megerősítik a történelemoktatást az alapiskolák felső tagozatán – tájékoztatott az oktatási tárca sajtóosztálya.

Másként tanulhatnák a szlovák nyelvet a más anyanyelvű gyerekek

A nem szlovák anyanyelvű gyerekek Zuzana Zimenová független parlamenti képviselő törvénymódosító indítványának elfogadása után egy speciális szlováknyelv-oktatási programnak köszönhetően másként tanulhatnák a szlovák nyelvet az iskolákban, mint eddig.

Magyar iskolaválasztási kampányt indít a Rákóczi Szövetség

Magyar iskolaválasztási kampányt indít a Rákóczi Szövetség a következő hetekben, Beiratkozási Programja keretében, a Felvidéken és a Kárpát-medence további régióiban, különös figyelemmel a szórványvidékekre.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

X